Az Egyesült Államok keleti partjának egyetlen önálló magyar plébániája Passaicban (New Jersey állam) található. A plébánia és a templom idén 110 éves, s folyamatos a magyar papi jelenlét. Most hét éve az egyházközség plébániai kormányzója Vas László nagyváradi egyházmegyés atya.
A templomhoz 300 család tartozik, magyarok és amerikaiak vegyesen. Vasárnaponként három mise van, szombat este egy elővasárnapi mise, mely angol nyelvű, vasárnap egy angol nyelvű, és egy magyar. Nyugodtan elmondható, hogy ez az utolsó bástyája a keleti parti magyarságnak. New Yorkban évek óta nincs magyar katolikus lelkipásztor, New Brunswickban megszűnt az önálló magyar plébánia, bár káplánként van magyar pap. Washington DC-ben pedig csak havonta egyszer van magyar nyelven mise. 1960-as években több száz magyar pap volt az Egyesült Államokban, ma jó ha egy tucat… Pedig igény volna rá. A XIX-XX. századfordulói nagy bevándorlások kezdete óta Passaic és környékén egyre több magyar ember telepedett le. Az akkoriban itt működő hatalmas textilipar elsőrendű munkalehetőséget nyújtott. S nem csak templom, plébánia, hanem iskola is épült itt, amely azóta is töretlenül (szombati iskolaként) működik. Szükség is van rá, hiszen az egyházközségnek vannak olyan hívei, akik csak egy-két évre jöttek ki Amerikába, s próbálnak mindent megérteni, de van olyan – egyébként gyönyörűen és hibátlanul beszélő – hívő is aki már a negyedik generáció tagja. Ha nem lenne a templom, nem lenne a magyar ima, akkor a magyar identitás, s a magyar nyelv hamarosan eltűnne erről a kontinensről.
Éppen ezért van aki vasárnaponként 2-3 órát is utazik, hogy odaérjen. S különösen nagy eseménynek számítanak a magyar nemzeti ünnepek, mint Szent István király ünnepe, melyet – mivel az USA-ban augusztus 20. munkanap – augusztus 24-én, vasárnap ünnepi szentmisével ünnepelt meg a magyar közösség.
Beszédében Vas László atya többek között alábbiakat mondta: „Napjaink identitászavarban küszködő magyarjainak és talajt vesztett keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István király ünnepén az Evangélium.
Az identitás latin szó, magyarul azonosságot, önazonosságot, öntudatot jelent és az önmagát kereső – csak ritkán megtaláló - emberekre szoktuk alkalmazni. Általában azért nem találják meg önmagunkat, mert nem ott keresik, ahol van. Ez a nap nem a légi parádé és a budapesti tűzijáték ünnepe, de nem is a kenyér ünnepe.
A mai nap országalapító Szent István királyunk ünnepe, apostoli királyunké, aki megszilárdította a kereszténységet hazánkban.
A mai történelmi helyzet egyenes következménye egy Istent és szeretetet vesztett emberiségnek.
A Szentírás sajnos sok önmagát kereszténynek mondott ember polcán is csak, mint porfogó díszeleg, békés egymás mellett élésben a herendi porcelán kutyával és a lovát ugrató csikóssal. Pedig a Biblia Szent István király mindennapi olvasmánya volt. Fiának, Imre hercegnek legfontosabb feladatként jelölte meg ezt híres Intelmeiben. A Szentírás használati utasítás az életre.
Szabadságában áll mindenki számára, hogy ne olvassa el, de utána ne panaszkodjék senki, hogy nem működik az élete!
Magyarország sem működik Szentírást olvasó vezetők és polgárok nélkül. Magyarország nem működik Isten nélkül!
Számunkra az a gesztus, amellyel Szent István király, a halála előtt a koronát, újonnan létrejött királyságát, felajánlotta Szűz Máriának, azt fejezi ki, hogy nem politikai tényezőkben, földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem volt bátorsága teljesen ráhagyatkozni az isteni gondviselésre és a Szűzanya pártfogására. Családnak tekintette a Kárpát - medence népeit, amelynek édesanyára van szüksége, és ezzel a szó legmélyebb értelmében volt reálpolitikus.
Adjunk hálát minden nap Istennek, hogy ilyen gyönyörű hazát, nyelvet adott nekünk.
Ez a nemzet hihetetlen szenvedéseken ment át és ma is áll. Nem tudtak kiirtani bennünket tatárok, törökök, oroszok.
Ne féljünk! Nekünk van Szent Istvánunk, van Szent Koronánk, nekünk van Mennyei Édesanyánk, Nagyboldogasszonyunk, nekünk magyaroknak van Istenünk.
Emeljük föl arcunkat az ég felé és köszönjük meg Istennek kereszténységünket, és pislákoló mécsesként őrizzük a lángot.
Mondjunk áldást Istennek, hogy ma keresztények és magyarok lehetünk, Szent István és a Magyarok Nagyasszonya pártfogása alatt.”
Az ünnepség közös ebéddel zárult, melynek fő fogását, a 130 liternyi bográcsost erdélyi recept szerint az egyházközség papja főzte, természetesen segítőkkel, hiszen közben volt egy angol és egy magyar nyelvű mise is. A hívek több száz palacsintát, főtt kukoricát is ehettek, s közben lehetett magyarul beszélgetni, álmodozni a jelenről és a jövőről.
A templom szeptember 20-án ünnepli felszentelésének 110. évfordulóját, amikor is az ünnepi szentmisét Arthur Joseph Serratelli, a patersoni egyházmegye (amelynek területén található a Szent István templom) mutatja be.

Dudás Róbert Gyula, Philadelphia, PA